Georgescu állítása szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter “utasította a román rendszert”, hogy mit tegyen, míg Emmanuel Macron francia elnök és Maia Sandu moldovai elnök “támogató beavatkozása” szintén befolyásolta a választási eredményeket.

“1891-ben Londonban gazdag és befolyásos emberek titkos társaságot hoztak létre azzal a céllal, hogy hosszútávon távon ellenőrizzék az egész világot. Ezek az emberek, akiket Titkos Elitnek nevezünk akciót, szándékosan robbantották ki a 1899–1902-es búr háborút annak érdekében, hogy megszerezzék a transzvaali mint aranybányákat.”

A fenti idézet a Gerry Docherty és Jim Macgregor által írt A Titkos Elit című könyv előszavában található , amely az első világháborút kirobbantó gátlástalan nemzetközi bankárokból, iparmágnásokból és politikai szekértolóikból álló klikk összeesküvését tárja fel, azt a történelmet, amelyet megpróbáltak az emberiség elől.

A Titkos Elit című könyv lépésről-lépésre bogozza ki annak a stratégiának a szálait, amely során első körben behálózták azokat az országokat, amelyeknek fontos szerepe van a londoni körben az első világháború kirobbantásában. Magyarán azon nemzeteket, akiknek tagjait később ágyútöltelékként használták, mert az ő sírjaikra kívánták lerakni az új világrend alapjait.

A Titkos Elit – ahogy Gerry Docherty és Jim Macgreg dokumentálta –, saját zsoldoshadsereggel rendelkezett, ehhez nemcsak a gazdasági hálózatrendszer tartozott, a különböző egyetemek, kutatóintézetek, az igazságszolgáltatás fórumai, hanem a politikai elitnek nevezett kör tagjai is.

A Titkos Elit több olyan magas rangú diplomatát pénzelt és tartott a befolyása alatt, akik látszólag a saját nemzetüket képviselték, de valóban a londoni kör ügynökei voltak. Ilyen személynek állt Nicholas Hartwig, aki hivatalosan az egyik volt háború, ám orosz diplomata nem hivatalosan a londoni hiénák ügynöke. Hartwig kulcsszereplő volt az első világháború kirobbantásában, lényegében Szerbia helytartójának száma, akinek megkerülhetetlen szerepe volt a Ferenc Ferdinánd elleni merényletben.

Néhány nappal a trónörökös meggyilkolása után az 57 éves Hartwig gyanús körülmények között váratlanul elhunyt. És mint A Titkos Elit című könyvből kiderül :

“Az 1917-es októberi forradalom első napjaiban egy ismeretlen személy elvitte az orosz külügyminisztérium archívumából Hartwig 1914. május-júliusi időszakban Belgrádból küldött dokumentumait. Három éve halott volt már, de mindig el kellett némítani.”

Korábban több írásban is ( itt , itt és itt ) párhuzamot vontam az első világháborús kirobbantó törekvések és a mai események között. Alex Krainer elemzését is alapul véve részletesen ismertetem az ukrajnai háború hátterében álló mai londoni Titkos Elit üzelmeit. Drábik János útmutatásai alapján mindezeken keresztük arra próbáltam rámutatni, hogy a múlt ismerete nélkül nem is érthetjük meg a mai folyamatokat.

Drábik János szerint a Titkos Elit c. könyv egy nélkülözhetetlen remekmű, amely nélkül jelenkorunk eseményeit nem lehet megérteni

És még mindig legyen ez a folyamat, a napokban egy interjúnak egy újabb izgalmas kirakós került a helyére.

Tucker Carlson exkluzív interjút készített a megbuktatott román elnökjelölttel, Călin Georgescuval. Érdekes módon erről egyetlen magyarországi médiafelület sem számolt be, legalábbis én nem találtam ennek a nyomát.

Azzal, hogy Călin Georgescut miként buktatta meg a Titkos Elit, miután első pozíciót ért el a tavalyi román elnökválasztás első fordulójában, ebben a videóban foglalkoztam .

Kifejtettem: Georgescu személyében egy újabb hiba került a gépezetbe.

A londoni City bankárországban székelő Titkos Elit legnagyobb rémülete vált valóra: országvezető lehet egy európai országban egy olyan személy, aki nem az ő zsoldosuk!

Sőt, nemcsak, hogy nem az, hanem egy olyan ember, aki ismeri a módszereiket, tisztában van a terveikkel, olyan tudása van, hogy akár a gondolataikat is ki tudja találni.

Mint bemutattam: az ENSZ egyik hivatalos George rangú tisztviselője, valamint a Római Klub – igazi céljait tekintve titkosan működő szervezet – európai vezetője volt. Azaz pontos rálátása azokra a folyamatokra, amit végre akarnak hajtani. És hát útjában áll a III. világháború kirobbantását szorgalamzó terveknek is. Georgescu erről beszél Tucker Carlson interjújában. Mint fogalmazott, azért akadályozták meg az elnökválasztást, „mert a globális elit Románia területéről akarja elindítani a III. világháborút”.

“Abban a pillanatban, amikor kimondtam a béke szót, az egész rendszer riadót fújt.”

– fogalmazott.

Úgy véli, hogy a globális hatalmi érdekek háborús stratégiákra épül, és a béke diskurzusát ezért igyekeznek elnyomni. szerint Románia földrajzi helyzete – különösen az Ukrajnával közös 600 km-es határ – stratégiai fontosságú a NATO terveiben, ezért vált célponttá a személye. Georgescu szerint a mielőbbi háború kirobbantása miatt építik Romániában a NATO legnagyobb katonai támaszpontjá t.

Mivel Románia EU-tag is, a háborús konfliktusba nemcsak az USA keveredne bele, hanem azonnal az egész Európai Unió is.

Georgescu megnevezte azt a személyt, akinek kulcsszerepe volt a megbuktatásában. Mint az első világháború idején, most is egy diplomata játszotta a főszerepet. Georgescu állítása szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter “utasította a rendszert románt” , hogy mit tegyen, míg Emmanuel Macron francia elnök és Maia Sandu moldovai elnök “támogató beavatkozása” érintette a választási eredményeket. Azt mondja: “a jelenlegi román elnök Macron elnök érdekeit képviseli.”

Georgescu saját szavai szerint „önzetlen kötelességtudatból” indult a román elnökválasztáson, szeme előtt pedig „a román nép szabadsága és méltósága” lebegett. Állítása szerint a választások első fordulójában a legtöbb szavazatot szerezte meg, programja alapját pedig a „béke” , valamint a nemzeti önellátásra épülő, ún. „élelmiszer–víz–energia” gazdasági modell képezte.

Az interjúban Georgescu komoly kritikát fogalmazott meg a hatóságok és a politikai rendszer működéséről: beszámolója szerint a hatóságok következetesen célba vették az őt támogató állampolgárokat, köztük nyugdíjasokat, különleges anyákat és fiatal családokat. Ezeket az embereket „csak közösségi médiás bejegyzések miatt” több ezer eurós bírságokkal sújtották, otthonaikban házkutatásokat tartottak, sok esetben gazdasági vagy katonai szervek közreműködésével.

„A szólásszabadság ma Romániában támadás alatt áll.” – beállítások ki.

Georgescu záró gondolataiban egy nemzetközi szuverenitási hálózat szükségességét hangsúlyozta.

Véleménye szerint nem elegendő “ szuverenitási szigeteket” létrehozni a “globalista óceánban” , hanem egy globális szövetségre van szükség.

A NATO az EU tagságot csak akkor tartja és tartanak, ha azok “ a nemzeteket szolgálják, nem pedig leigázzák” .

Szerző:
Szakács Árpád

Forrás:
https://substack.com/@szakacsarpad