Él-elem

Szervezetünk homeosztatikus, mégis folyamatosan változó, dinamikus egyensúlyban lévő rendszer. Testünk-szellemünk állandó és szerves kapcsolatban áll a környezetével, állandó anyagcsere zajlik közte és a környezete között a légzéssel, evéssel, ivással, a napfénnyel valamint más finom energetikai rezgésekkel, ezek átadás/átvételével, folyamatosan újrahangolva önmagát, harmonikus rezonanciára törekedve a minket éltető, védő és megtartó anya-természettel. Pl. a rendszeres elmélyült meditáció, de az alvás is ezeket a finom újrahangolásokat, mentális, energetikai feltöltődést segíti, rásegítve minket a felismerésre, hogy rátaláljunk a valódi spirituális ős-természetünkre, amely ebben a durva un. nyugati civilizációban már régóta elveszett. Manapság nem érezzük jól magunkat, egyre több mentális és testi betegség üti fel a fejét közöttünk, vajon miért ?

Az ember frusztrációja, depressziója, nyugati társadalmaink válsága, betegségeink jó része ettől az ős-természetünktől való „elszakadásból, eltévelyedésből” fakad. Elhagytuk, megcsaltuk az anyatermészetet, mint az igazi szülőnket és fenntartónkat, gyámolítónkat. Rátámadtunk, öljük, pusztítjuk őt, az anyaföldünket, az otthonunkat, az élő Gaiát. A környezetünk, a természet, a Gaia elpusztításával fogjuk magunkat is elpusztítatni hamarosan (lsd. pl. a környezetszennyezés, mesterséges járványok, GMO, MI stb. )

Mindannyian megöregedünk, de az öregség nem betegség. Létezik a természetes halál is.

A sejtjeink osztódásának kimerülése, a szöveteink elhasználódása, a biokémiai folyamataink „éltető lángjának” lecsendesedése, az életerő elfogyása jelenti az egyszerű öregedést, az öregséget, majd a természetes halált. Mi emberek, valahogy mégis mindig valami súlyos betegségben halunk meg az utóbbi évszázadokban, vajon miért ? Mert az un. civilizációnk során mesterséges és mérgező vegyi anyagokkal vettük körül magunkat, azokat esszük és ezekkel pusztítjuk azt a finom, érzékeny rendszert, amit a testünknek hívunk.

Testünk metabolikus biokémiai folyamatai, védekező immunrendszerünk és szervezetünk méregtelenítő folyamatai évezredek során egy lassú evolúcióval alakultak ki. Ennek során szervezetünk a természet saját molekuláival, természetes vegyületeivel, éltető ásványi és bioaktív anyagaival, természetes növényi és állati táplálékokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel ismerkedett meg, ezekhez alkalmazkodott, ezt tekintette, ezt fogadta el a saját „éltető” közegének.

Ebbe az „idilli” állapotba és helyzetbe robbant be az un „fejlett technikai civilizáció” a XX. század elején, felborítva ezt a természetes egyensúlyt. Elkezdtünk mesterséges, mű-anyagokat gyártani, szenet és olajat égetni, vegyszerezni, mű-trágyázni (milyen találó !!) a szántóföldjeinket, permetezni a zöldségeinket, gén-módosítani (nemesíteni) az állatainkat, növényeinket, szennyezni különféle súlyosan mérgező vegyi anyagokkal vizeinket,  az élő- és lakókörnyezetünket. Irtjuk az erdőinket, pusztítjuk az őshonos állatokat ( napjainkban évente több ezer faj hal ki véglegesen a Földön) stb. stb..

Gyakorlatilag totális vegyi háborút indítottunk a természet és saját magunk, a saját testünk ellen. Utódaink egy Föld nevű szemétdombon, egy emberi civilizációs hulladékhegy tetején fognak majd vegetálni a XXI. század végére.

A szervezetünk csak ideig-óráig tud megbirkózni ezekkel a mesterséges vegyi anyagokkal, mérgekkel. A legtöbb mesterséges vegyületet a szervezetünk nem ismeri fel (de ilyenek pl. az új –méregdrágán kifejlesztett- gyógyszerek új hatásmolekulái is ), nem tud velük mit kezdeni (ezért olyan sok ezeknek az un. „gyógyszereknek” a mellékhatása!!). Ezért szervezetünk komoly energiákat és értékes vitaminokat kénytelen elhasználni ezek „méregtelenítésére”, hatástalanítására Ebbe a munkába előbb-utóbb a szervezetünk „belefárad” és olyanná válik, mint egy nagy vegyianyag hulladéktemető.. E „tétre menő játék” végén szervezetünk „feladja”. Elindulnak a kóros folyamatok, a felrakódások, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, vércukor anomáliák, elhízás, izületi elváltozások, magas vérnyomás, infarktus, Alzheimer kór, depresszió, Crohn stb. stb.. A végén jön a halál.

A mai nyugati orvostudomány tudatlan és nagyrészt téves utakon is jár.

Súlyosan mérgező, mesterséges kémiai vegyületekkel elsősorban az egyes betegségek tüneteit próbálja meg enyhíteni és nem keresi, de nem is érti meg a bajok valódi és bonyolult „gyökerét”, ezért nem tud igazán gyógyítani.

Szinte közhely számba megy az a mondás, hogy „az egészség nem az egészségügyi ellátórendszerben jön létre, de nem is ott vész el”.

A mai hivatalos orvostudomány háborút vív a „vélt vagy valós kórral” a beteg szervezetében, mint egy hadszíntéren. A mai orvostudomány még mindig nem érti, a mai modern terápia nem is segíti a testünk természetes immunrendszerét, amelynél hatásosabb, érzékenyebb, intelligensebb és specifikusabb védelmi-védekező rendszert még évszázadokig (vagy tán soha) nem fogunk tudni –mesterségesen- előállítani.